Baricska csárda, ahová mindig egy nappal korábban érkezünk

Úgy látszik, szokásunkká vált a Baricskába egy nappal korábban érkezni. Tavaly áprilisban is oda vezetett az első utunk – persze csak másnap nyitottak. Idén már nyitva vannak ugyan, de szezon előtt nem minden nap. Hát nyilván nem szerdán kezdtek.

Csütörtökön aztán épp gyalogoltunk föl a Baricskához vezető hosszú, egyenes dűlőn, amikor egyszer csak egy felszolgáló indult el velünk szembe lefelé. Jót röhögtünk, hogy már ezt is elértük: tárt karokkal elénkszaladnak örömükben, ha jövünk. (Persze nem elénk szaladt és a nyakunkba sem ugrott, de egyszer talán ez is meglesz. 😉 )
Amúgy azt hiszem, az öröm kölcsönös: a Baricska jól vendégül lát minket, mi pedig hálás közönsége vagyunk a vendéglátásuknak – amúgy pedig mindig jókat beszélgetünk.

 

Stílusos Vidéki Éttermiség – ez a Baricska!

Csodálatos hely

Baricska - alulnézet
Baricska – alulnézet

Igazán kellemes a vadszőlőlugas alatt meghúzódó nagy teraszon üldögélni, falatozni, beszélgetni. A lugast valamikor a hatvanas évek első felében telepítették, elvileg be is oltották, de az oltás valahogy nem sikerült, továbbra is keserű a termés – szóval élvezzétek a csodás plafont a fejetek fölött, de ne kóstoljátok meg ősszel, nem éri meg.

Persze akkor sincs tragédia, ha esik, vagy már nincs elég meleg ahhoz, hogy a teraszon ücsörögj. Bent is rengeteg hely van, ráadásul jobbnál jobbak közül választhatsz.
A teraszról belépve a csárda vájoggal tapasztott, fehérre meszelt falú félhomályos szobájában találod magad. Kellemesen hűvös a nyári nagy melegben is, választhatsz itt is asztalt. Aztán ha tovább mész, vannak asztalok a nagy, üveges verandán, kilátással a régi szőlőre, és a kemence mellett is. Hűvösebb időben begyújtanak, fázni sem kell.

Ha már az épületnél tartunk, ne hagyjuk ki a mosdót sem – bár erről szinte soha sehol nem esik szó. Imádom a Baricska mosdóját! Egyszerű, de szép: a mosdók fölött egy óriási méretű, vékony, aranyozott képkeretbe foglalt tükör díszeleg. Ez is jó elemózsiája a szemnek, de még vonzóbb – és pláne zöld! – megoldás a kéztörlők rendszere. Itt ugyanis nem papírtörölközőhegyek tetején végződik egy-egy este, itt kérem kicsi, hóferhér, frissen mosott törölközőket tekertek és tornyoztak föl szép rendbe csinos kis kosárkákba. Ha megtörölted a kezed, az ajtó melletti vesszőkosárba dobhatod a használt törölközőt. A környezettudatosságra törekvő lelkem csak úgy repes ettől!
Egyetlen zug van, ahol nem jártam, pedig olyan nagyon kíváncsi vagyok rá: a konyha. Mondjuk a fiam már tuti lecsekkolta párszor azt is. 🙂

Önazonosság, minőség

A külcsínen túl az egész helynek van stílusa, amit nagyon jól, határozottan őriznek. Tudatosan készítik úgy az ételeiket, ahogy. Folyamatosan figyelik a vendégek igényeit és képesek ezzel úgy együtt mozogni, hogy a saját önvalójuk picit se sérüljön. Alakítják az étlapot, de a húst nem hajlandóak minősíthetetlenül szárazra sütni.

Igényesek az alapanyagra, igényesek az elkészítésre és a tálalásra is.
Az idei étlap például úgy kezdődik: Barátaink. Itt sorolják fel azokat a helyeket, ahonnan a csodás alapanyagokat beszerzik. Azt gondolom, hogy ez minden tekintetben remek gondolat. Érezni a beszállítók iránti megbecsülést, és érezni azt is, hogy a vendéget is maximálisan partnernek tekintik, bevonják. Szeretem, hogy tudom, honnan jött a hús, a zöldség, a bor, a szörp, ami a tányéromra, poharamba kerül.

 

Így eszed magad degeszre…

Az előétel

Vízibivaly tatár - Baricska csárda
Vízibivaly tatár – Baricska csárda
Szarvasgombás vaddisznó-rilette - Baricska
Szarvasgombás vaddisznó-rilette – Baricska

Képtelenség kihagyni az előételeket. Most Szarvasgombás vaddisznó−rillette-t kóstoltunk édesköménnyel és a Vízibivaly tatárnak sem tudtuk ellenállni. Saját sütésű tökmagos kenyérrel igazán remek kezdés volt mindkettő. Az édeskömény ráadásul szósz és saláta formában is felkerült a tányérra, a tatár mellé pedig a házi savanyúság mellé spárgasaláta is járt.
Ja, és a tatárhoz tálalt vaj saját formában nyerte el a Bábel tornya outfitet. Igazán csinos lett.

A leves

Valószínűleg ezerszer kerül ez még szóba: én elhatározásos halevő vagyok. Ami azt jelenti, hogy úgy 5 évvel ezelőttig még megkóstolni sem voltam hajlandó a halat. Aztán viszont úgy döntöttem, hogy példát kell mutatni a gyereknek, kell enni halat és kész. Igen ám, de hiába szeretek kísérletezni, hiába találkoztam már az elmúlt években egészen ehető kategóriába sorolt halakkal, azért még mindig nem ficánkolta be magát a szívem csücskébe…

Éppen ezért nem kevéssé kerekedett el azért az emberem szeme, amikor nagy merészen hallevest kértem – életemben tényleg legeslegelőször.

Baricska csárda - Bakonyi halleves
Baricska csárda – Bakonyi halleves

Persze ha az ember azt látja az étlapon, hogy Bakonyi halleves, akkor elsőre nyilván harsányan felnyerít (mégis miféle halak úszkálnak a Bakonyban?!), aztán pedig megkóstolja.
Annyira sokkolt a hirtelen bátorságom, hogy észre sem vettem, hogy az étlapon szerepel az is, milyen halból készül a leves. Így aztán a végén megkérdeztem a(z egyik) kedvenc felszolgálónkat, hogy mi úszkált a finom erdei gombák társaságában. De nem adta könnyen a dolgot, tippelnem kellett. Hihetetlen módon bejött a tipp, harcsa volt. Harcsát ez előtt szintén csak egyszer ettem, évekkel a leves előtt.
Na, de hogy milyen a Bakonyi halleves? Igen kellemes tejfölös, erdeigombaleves, amivel – számomra meglepő módon – remek partnerségbe kerül a harcsa. A ráadás meg némi házi tészta.

A főétel

Lassan párolt marhanyak - Baricska csárda
Lassan párolt marhanyak – Baricska csárda
Lassan sült kacsacomb - Baricska csárda
Lassan sült kacsacomb – Baricska csárda

Az eddigi felvezetéssel sikerült úgy belassulni, hogy két lassan készült ételt választottunk: Lassan párolt marhanyakat szegfűgombás, vajas tarhonyával és lassan sült kacsacomb borókás, almás káposztával és medvehagymás lapcsánkával.

A lassú, figyelmes párolásnak köszönhetően a marhanyak valóban puha volt, nem esett szét száraz szálakra. Nem fűszerezték túl, így szerencsére a hús íze dominált.

A konfitált kacsacomb is tökéletesre sikerült: finoman ropogós bőr alatt lapult a csontról leomló hús. A borókás almás lilakáposzta illatos-ízes lágysága pedig remek átvezetés volt a hústól a ropogósra sült lapcsánkához.

A desszert

Egy új és egy klasszikus desszert került az asztalunkra.

Az újraértelmezett Rákóczi túrósról nem mutatok képet, menjetek és kóstoljátok meg! Isteni! Egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége: nem túl édes, így nem trónol az egész ebéden, inkább kellemes levezetés lesz.

A klasszikus pedig az az almás pite, amiért állítólag naponta elkocsikzátak volna egy győri kávézóból, hogy ők is felvehessék a kínálatukba. Megértem a lelkesedést.

Klasszikus almáspite - Baricska csárda
Klasszikus almáspite – Baricska csárda

A felszolgáló

Az egyik kedvencünk.

A Baricskában az is jó, hogy a felszolgálók is tökéletesen a sajátjuknak érzik a helyet. Igényesek a munkájukra, de nem feszülnek bele és – természetesen – nem is lazázzák el a dolgot. Velük lesz teljes az élmény.

Szóval a felszolgáló… nem is, inkább így: a Felszolgáló tökéletesen végigkísért, végigvezetett minket az ebéden. Élmény volt vele az ételekről, a borokról (meg a vadszőlőről és egyéb Baricskás és gasztro-sztorikról) diskurálni. Annyira klassz, amikor nem csak többé-kevésbé udvariasan leteszik eléd az ételt, hanem azt látod, hogy beszélgetés közben csillog a szeme, hogy talán ő sem veszi észre, de ömlik belőle a vendéglátás, a főzés, az ételek, ízek szeretete, hogy érezhető, hogy milyen odafigyeléssel ehet, ihat ő maga is, hiszen olyan kifejezően, lelkesen és szakértelemmel tud egy-egy ételről beszélni. Élveztem, hogy nem tolakodóan, de rém természetesen megosztotta a véleményét bizonyos dolgokról. (Már tudom, hogy szereti a túrós édességeket, de nem szereti, ha túl édes.) Ez a szenvedély, ez a tudás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban megfelelő ételeket, italokat tudjon ajánlani a vendégeknek.
Ráadásul őszintén kíváncsiak a vendég véleményére. Fontos, hogy ha esetleg valami nem egészen volt olyan, mint amilyennek várta az ember, akkor annak mi volt az oka. Hibák nyilvánvalóan előfordulnak mindenhol, de akkor jó, ha ezeken javítani is akarnak.

Köszönjük a beszélgetést is, ismét élmény volt!

Baricska csárda, Balatonfüred
Baricska csárda

Fontos tudnivaló

Szezonban mindenképpen előre foglalj asztalt!

 

(Nem saját képek [Bakonyi halleves + Baricska csárda] forrása: Baricska csárda Facebook)

 

Web: http://baricska.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/BaricskaCsarda/
Cím: Balatonfüred, Baricska dűlő

 



Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: