Nyári “egytáltészta”

Megvannak azok a neten terjedő receptek, hogy kapj elő egy lábost, tegyél bele ezt, meg azt, meg tésztát, önts rá vizet és mire megfő a tészta, elfogy a víz, lesz jó szaft és kész is az ebéd? És juhú, mosogatni is csak egy edényt kell?

Na, hát ez az, amihez igazából nem hogy több edény, de recept se igazán kell. Mehet érzésre – úgyis pont így szeretem. 🙂

 

Mi van otthon?

Találtam otthon répákat, meg cukkinit. Elő a  kést és…

Aztán amikor már mocorogott az olivaolaj a lábos alján, akkor megpirítottam a répákat. Közben forraltam vizet a vízforralóban, meg előhalásztam a durum farfallet és találtam egy kis kapribogyót is a szekrényben. Hát – Carpe diem! – menjen bele az is!

Aztán ha már egy ideje minden vadul rotyog, akkor mehet bele a cukkini. De csak akkor, hogy maradjon textúrája is, legyen mit harapni.

A hűtő méllyén találtam egy kis maradék mascarponét, és egy kis ementálit is kockáztam bele. Mert ugye vágni jó, minek előszedni a reszelőt? 😉

Nyári egytáltészta
Nyári egytáltészta


Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: